Mesterséges Színezékek: Ártalmatlanok Vagy Mérgezőek?

Manapság rengeteg ételt színeznek mesterséges színezékekkel, mint például cukorkákat, sportitalokat és péksüteményeket. Meglepő, de sokszor savanyúságok, füstölt lazac és salátaöntetek címkén is találkozhatunk színes adalékokkal.

Az utóbbi 50 évben a mesterséges színezékek fogyasztása 500 fő nőtt, és ez főként a gyerekek színezék fogyasztásának tudható be.

Sokan komoly mellékhatásokat tulajdonítanak a mesterséges színezékeknek, ilyen a gyermekek hiperaktivitása, a daganatos betegségek és az allergiák.

De mi az igazság ezen kijelentések mögött? Valóban ilyen károsak lennének a mesterséges színezékek a szervezetünkre?

Mik azok az ételszínezékek?

Az ételszínezékek olyan vegyi anyagokat, melyekkel intenzívebb, vibráló színt adnak az élelmiszereknek. Az emberek már évszázadok óta megszínezik az ételeiket, de az első mesterséges színezékek csak 1856-ban jelentek meg és kátrányból készültek.

A mai ételszínezékek alapanyaga petróleum. Igaz, az élelmiszergyártók számára elérhetők olyan természetes színezékek is, mint a béta-karotin vagy a céklapor, de sokszor a mesterséges verziókat választják az intenzív színhatás érdekében. (Érdekesség: a Yes Superfood vegán superfood protein jeit természetes színezékekkel színezték meg. A Vaníliás keksz ízű béta-karotint, míg az Eper-fehér-csoki ízű céklaport tartalmaz.)

Nem könnyű eldönteni, hogy egy adott mesterséges színezék biztonságos-e vagy sem, mivel van olyan mesterséges színezék, amelyet az Európai Unió engedélyezett, viszont az Államokban be van tiltva, és viszont. Például a „Zöld 3” nevű színt az USA engedélyezte, Európában viszont be van tiltva. Ellenben a kinolinsárga (E104), a karmazsin (E122) és a kosnilvörös (E124) színeket Európában használhatják, míg az USA-ban tilos őket élelmiszerek színezésére.

Az mesterséges ételszínezékek hiperaktivitást okozhatnak az érzékenyebb gyerekeknél

A mesterséges ételszínezékek és a különböző gyerekkori viselkedési problémák kapcsolatát már az 1970-es évek óta vizsgálják a kutatók, és sok ellentmondásos eredmény született a témában.

Azt több kutatás is kimutatta, hogy a mesterséges színezékek és a nátrium-benzoát (széles körben használt tartósítószer) együttes fogyasztása a hiperaktív tüneteket fokozza. [1]

Ha gyermekünkön a túlpörgés vagy a hiperaktivitás tüneteit érzékeljük, kerüljük el a mesterséges színezékekkel, tartósítószerrel és egyéb adalékanyagokkal dúsított ételeket.

A mesterséges színezékek további káros mellékhatásai

A tartrazint (E102) vagy másnéven „Sárga 5” színt olyan viselkedésbeli problémákkal hozták kapcsolatba, mint az ingerlékenység, a nyugtalanság, a depresszió és az álmatlanság. [2] Ezenfelül az E102-es szín több kutatásban is csalánkiütést és asztmás tüneteket okoz. [3]

Ironikus módon a leggyakrabban használt ételszínezékek a „Piros 40”, a „Sárga 5” és a „Sárga 6” színek, és ezek azok, amelyek a legnagyobb eséllyel okoznak allergiás reakciót. [4]

Összegzés

Nincs olyan kutatás, amely szerint a mesterséges színezékek veszélyesek, azonban az bizonyított, hogy egyeseknél allergiás reakciót, az érzékenyebb gyerekeknél hiperaktivitást okozhat.

A legtöbb mesterséges ételszínezéket a feldolgozott, tartós élelmiszerekben találjuk, minden egyéb okokból is érdemes elkerülni. Fogyasszunk helyett friss, természetes élelmiszereket, mi magunk készítünk el családunknak.

Szeretnél intenzíven, vibráló színekkel alkotni a konyhában, 100%-ban természetes és vegán színezőkkel? Próbáld ki a Yes Superfood porokat, melyekkel nem csak ragyogó színeket adhatsz ételeidhez, de extra antioxidánsokkal és tápanyagokkal is felturbózhatod őket!

A blogcikk alapjául a Healthline “Élelmiszerfestékek: ártalmatlan vagy káros?” című cikke szolgált.